Kreditszabályzat
(1) A doktori (PhD) képzésben minden tanulmányi követelményt kreditekben (tanulmányi pontokban) kell meghatározni A doktori képzésben szerezhető kreditekre vonatkozó általános szabályozást az EDHSZ 2. melléklete tartalmazza.
(2) A nyolc féléves doktori képzés során összesen 240 kreditet kell gyűjteni a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzéséhez. A képzésben az alábbi tevékenységek alapján szerezhető kredit:
- tanulmányok, azaz a kurzusok teljesítése;
- kutatási tevékenység;
- oktatási tevékenység.
A megszerezhető, illetve minimálisan megszerzendő kreditek számát az alábbi táblázat összegzi.
(3) A kurzusok teljesítéséért általában tantárgyanként 8 kredit adható.
A nyolc féléves képzés során legalább 4 (heti 2 órás) elméleti kurzust kell teljesíteni. Elméleti kurzusokból legfeljebb 8 (heti 2 órás) kurzus vehető figyelembe az abszolutórium szempontjából. Kreditértékben kifejezve az elméleti kurzusokból legalább 32 kreditet kell teljesíteni és maximum 64 kredit vehető figyelembe az abszolutóriumban.
(4) Oktatási tevékenységért heti 1 tanóra féléven át való tartásáért 2 kredit gyűjthető. A doktorandusz oktatási tevékenységét a képzés első négy félévében félévenként maximum 5 oktatási kredittel, a képzés ötödik-nyolcadik félévében félévenként maximum 10 kredittel ismeri el.
Az oktatási tevékenységgel megszerezhető kreditek száma nem lehet több az össz-kredit egy negyedénél (60 kredit).
(5) Kutatási tevékenységért kredit háromféleképpen gyűjthető:
a) Publikációs tevékenységért a MSZ 1. melléklet szerint megszerzett publikációs kredit jár.
A kutatási témához kapcsolódó publikációkkal legalább 75 kreditet kell elérni.
b) A félévenkénti kutatási beszámolóért az 1.-4. félévben 8-8, az 5.-8. félévben 15-15 kredit adható.
Félévenként egy (írásbeli és szóbeli) beszámoló előírása a teljes képzés során ajánlott.
c) Aktív részvétel kutatási projektben, projektenként 6-10 pont adható a projektvezető írásos javaslata alapján.
(6) A második, és a további félévekre csak az a hallgató iratkozhat be, aki a megelőző félévekben összesen rendre legalább 20, 45, 75, 90, 110, 150, 180 kreditet gyűjtött.
(8) A DIT az előbbi követelmény alól fölmentést adhat, amennyiben a hallgató intézményen kívüli részképzésben vesz részt. Az így teljesített kurzusok kreditértékét a DIT állapítja meg.
II. Más doktori iskolában, illetve intézményben végzett tevékenységek beszámítása (részképzés, áthallgatás)
(1) A doktorandusznak a saját doktori iskoláján kívül zajló tanulmányait részképzésként kell kezelni, lásd EDHSZ 14. § (3) és 18. § (7).
(2) Más hazai és külföldi felsőoktatási intézményben, illetve a doktorandusz saját doktori iskoláján kívül szerzett kredit intézményközi kredit-egyenértékűségi egyezmény, a hallgatóval kötött egyéni tanulmányi megállapodás vagy a beszámítást előíró jogszabály rendelkezései alapján ismerhető el.
(3) A két ismeretanyagot egyenértékűnek kell tekinteni, ha az ismeretanyagok közötti egyezés legalább 75%-os. Az ismeretanyag egyezésének mértékét a DIT vizsgálja meg, és ez alapján dönt az egyenértékűségről.
(4) Arról, hogy a doktorandusz a tanulmányi (képzési) kreditek legfeljebb hány százalékát gyűjtheti össze kreditátvitellel, a DIT szabályzata rendelkezik.
(2) A részképzés során a doktorandusz tanulmányi (képzési), kutatási és oktatási krediteket is szerezhet.
(3) A doktorandusz külföldi részképzésben teljesített tárgyaiból elért érdemjegyeit lehetőség szerint ECTS-grade formájában is meg kell kérni. Ezek átszámítása magyar érdemjeggyé a szokásos módon történik (A=5, B=4, C=3, D=2, F=1).
III. Előzetes teljesítmények beszámítása
(1) Előzetes teljesítménynek minősül a doktori (PhD) képzés keretein kívül, de a doktori programba illeszkedő képzésben, kutatásban, oktatásban történő részvétel.
(2) A DIT a szakmai életút során igazolt ezen teljesítményeket kreditként beszámíthatja.
(3) Az előzetes teljesítmények beszámíthatóságának szabályait, illetve a beszámítással szerezhető képzési, kutatási, oktatási kreditek számát a DI szabályzata tartalmazza.
Kreditek számítása, tudományos publikációk értékelése
A tudományos publikációs tevékenység értékelése
1. Publikációnak az olyan nyomtatott és/vagy elektronikus közleményt (folyóiratcikk, tudományos monográfia, könyvrészlet, stb.) nevezzük amely [MAB 2013/6/III.1. sz. határozat 3. melléklet alapján]:
a) a szerző saját kutatási eredményeit mutatja be (könyv esetén ilyenekre tételesen is hivatkozik),
b) pontos szakirodalmi hivatkozásokat tartalmaz,
c) ISBN vagy ISSN számmal ellátott,
d) szakmai kiadványban vagy kiadványként jelent meg.
2. Nem minősül publikációnak:
a) napilapban vagy nem szakmai hetilapban megjelent írás (akkor sem, ha a témája szakmai jellegű),
b) saját kiadásban megjelentetett mű (ha az sem nyelvileg, sem szakmailag nem lektorált)
c) egyetemi jegyzet, segédanyag, handout, példatár, kompiláció, szerkesztés, szöveggondozás stb.
d) rövid (egyoldalas) írás, absztrakt és kiterjesztett absztrakt konferencia kiadványban,
e) (könyv)fordítás,
f) recenzió (könyvismertetés) vagy kritika (kivéve a hosszabb műelemzést),
g) pályázat keretében vagy megrendelésre készített kutatási jelentés,
h) szakdolgozat, diplomamunka,
i) egyéb kézirat-jellegű értekezés, írás,
j) tudománynépszerűsítő írás (pl. Élet és Tudományban)
k) nem kutatási célú és igényű interjú (sem riporterként, sem interjú-alanyként)
3. Idegen nyelvű publikáció alatt a munkanyelven megjelent publikációk értendők.
4. A fokozatszerzési eljárásban a DIT két ponton is ellenőrzi az EDHSZ által meghatározott minimumkövetelményeket:
- az eljárás megindításakor,
- az értekezés beadásakor.
(Amennyiben az eljárás elindítása és az értekezés benyújtása egybeesik, a két követelmény teljesülését együtt vizsgálja a bizottság.)
A minimumkövetelmények, illetve a publikációk pontozása egyfajta mércét jelentenek a jelöltek számára publikációs tevékenységük értékelésére és, hogy mikor lehet már doktori eljárást kezdeményezni; másrészt tájékoztató küszöbszintet ad előterjesztők számára, mely alatt általában nem javasolhatják doktori eljárás megindítását. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a fokozat odaítélésére vonatkozó döntésben a publikációk minősége éppolyan fontos, mint mennyisége.
A minimumkövetelmények teljesítését az előterjesztő (és az előterjesztés alapján az DIT) a beadott publikációs jegyzék alapján ellenőrzi. Ha a minimumkövetelmények nem teljesülnek, a benyújtott kérelmet a DIT elutasítja.
Publikációs minimumkövetelmények a fokozatszerzési eljárás indításához
- A megjelent, vagy a szerkesztői, illetve kiadói nyilatkozattal igazolhatóan megjelenés alatt álló publikációk száma legalább 5, ebből
- legalább 2 a szakterület nemzetközileg elismert idegen nyelvű lektorált folyóiratában megjelent vagy közlésre elfogadott cikk. A két idegen nyelvű lektorált folyóiratcikkből legalább egy a Web of Science, Scopus vagy Thomson Reuters adatbázisában szereplő folyóiratban kell megjelenjen.
- legalább 3 publikáció idegen nyelven, a jelölt legalább 50%-os átlagos szerzői részével
- legalább 3 publikáció lektorált.
- az elérendő minimális összpontszám: 75.
A publikációk pontozása
A publikációs tevékenység megítélése során kizárólag a Magyar Tudományos Művek Tárában (MTMT) megjelenő adatok vehetők figyelembe az alábbiak szerint:
Tudományos cikk (a pontszám a nem témavezető szerzők számával osztandó)
Lektorált folyóiratcikk
IF-ral: 36 kredit
IF nélkül, külföldön megjelent 24 kredit
IF nélkül, itthon megjelent 18
Lektorált konferenciacikk (min 4 oldal) ISBN vagy DOI számmal rendelkező kiadványban, nyomtatott vagy elektronikus formában
idegen nyelven 24
magyarul 6
Tudományos könyv, vagy könyvrészlet (a pontszám a nem témavezető szerzők számával osztandó): 20 teljes oldalanként
idegen nyelven 3.6
magyarul 1.8.
A publikációs kreditek 2016. szeptember 1-től felmenő rendszerben kerülnek alkalmazásra. A korábbi publikációs teljesítmények a 2016. március 23-án elfogadott szabályzat szerint kerülnek elszámolásra.
PhD minimumkövetelmények az értekezés benyújtásakor
Az értekezés minden tézispontjához meg kell adni, hogy az eredményeket hol publikálta a jelölt. Társszerzős publikációknál a társzerzőknek (kivétel a témavezető és a külföldi társzerző) az EDHSZ. D11) melléklete szerinti „Társszerzői lemondó nyilatkozatot” kell adniuk.
A tézispontokhoz kapcsolt tudományos közlemények közül legalább kettőnek a szakterület nemzetközileg elismert idegen nyelvű lektorált folyóiratában megjelent vagy közlésre elfogadott cikk. A két idegen nyelvű lektorált folyóiratcikkből legalább egy a Web of Science, Scopus vagy Thomson Reuters adatbázisában szereplő folyóiratban kell megjelenjen.
A tézispontok legalább feléhez folyóiratban vagy lektorált konferencia kiadványban megjelent cikknek is kell kapcsolódnia.
