A doktori képzés formái és felvétel a doktori képzésre
A doktori képzés folyamata és eljárási rendje
A doktori képzésre vonatkozó általános szabályok
15. §
(1) A doktori képzés a tudományterület sajátosságaihoz és a doktorandusz igényeihez igazodó egyéni vagy csoportos felkészítés keretében folyó képzési, kutatási és beszámolási tevékenység, amely képzési és kutatási, valamint kutatási és disszertációs szakaszból áll. A doktori képzés során a negyedik félév végén a képzés képzési és kutatási szakaszának lezárásaként és a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként komplex vizsgát kell teljesíteni, amely méri, értékeli a tanulmányi, kutatási előmenetelt.
(2) A doktori képzés során a komplex vizsgát követően a fokozatszerzési eljárásban a hallgató a kutatási és disszertációs szakasz teljesítésével veszt részt, amelynek célja a doktori fokozat megszerzése.
(3) A doktori képzésbe bekapcsolódhat az is, aki a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy teljesítette a felvétel és a doktori képzés követelményeit. A hallgatói jogviszony ebben az esetben a komplex vizsga teljesítésével jön létre.
(4) A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három tanéven belül a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti doktori értekezést kell benyújtania. Ez a határidő különös méltányolást érdemlő esetekben legfeljebb egy tanévvel a doktori szabályzatban meghatározottak szerint meghosszabbítható. A fokozatszerzési eljárásban a hallgatói jogviszony szünetelése legfeljebb két félév lehet.
(5) Az Egyetemen doktori képzés az alábbi formákban indítható:
a) állami ösztöndíjas, teljes idejű, nappali munkarendű szervezett képzés,
b) önköltséges, teljes idejű nappali munkarendű szervezett képzés,
c) önköltséges, részidejű, levelező munkarendű szervezett képzés.
A szervezett képzés
16. §
(1) A doktori képzés nyelve magyar. Az Egyetemen angol nyelven is meghirdethető és folytatható doktori képzés.
(2) A doktori képzés időtartama egységesen 48 hónap, amely a képzés tekintetében nyolc félévre tagolódik. A doktorandusz az első félév elején iratkozik be, ekkor elektronikus leckekönyvet és diákigazolványt kap. Ezt követően a doktorandusz saját doktori iskolájában köteles jelezni, hogy az adott félévet aktiválja, vagy passzív félévet kér.
(3) Az Egyetemen a doktori képzés kreditrendszerben folyik, amelynek részletes szabályait jelen szabályzat D2) mellékletének figyelembevételével a doktori iskolák szabályzatai, illetve képzési tervei határozzák meg. A doktori képzésben legalább 240 kreditet kell szerezni.
(4) A doktori iskolák a félév elején hirdetik meg a felvehető kurzusokat. Ebben szerepel a cím, az előadó, a tematika, az irodalomjegyzék, a számonkérés módja és a kreditszám.
(5) A 240 kreditet megszerző és minden beszámolási kötelezettségének – beleértve a komplex vizsgát is – eleget tevő doktorandusz végbizonyítványt (abszolutórium) kap. Az abszolutórium a doktori fokozatszerzésre jelentkezés feltétele, de nem igazol sem végzettséget, sem doktori fokozatot.
(6) A doktorandusz a DI által előírt módon és gyakorisággal köteles a képzési és kutatási tervében rögzítettek szerinti előrehaladásáról beszámolni.
Hallgatói jogviszony
17. §
(1) A szervezett doktori képzésre felvételt nyert személy (továbbiakban: doktorandusz) a képzés idejére hallgatói jogviszonnyal rendelkezik. A hallgatói jogviszony folyamatosan vagy megszakításokkal 48 hónapig tart. A doktori képzésben a tanév őszi tanulmányi féléve szeptember 1-től január 31-ig, a tavaszi tanulmányi félév február 1-től augusztus 31-ig tart.
(2) Megszűnik a hallgatói jogviszony:
a) ha a doktorandusz a komplex vizsgát nem teljesíti, a kötelezettség elmulasztásának, illetve sikertelenségének napján,
b) a doktori képzés azon nyolcadik féléve végén, amelyre a hallgató bejelentkezett.
c) a doktori képzésben azon félév végén, amelyben a hallgató megszerezte az abszoutóriumot.
(3) A felsőoktatási intézmény egyoldalú nyilatkozattal is megszünteti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki
a) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben (képzési tervben) rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti,
b) egymást követő harmadik alkalommal nem jelentkezik be a következő tanulmányi félévre,
c) a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait, feltéve, hogy a hallgatót előzetesen írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről.
18. §
(1) A doktorandusz az Egyetemen tudományos képzésben vesz részt, továbbá egyéni kutatómunkát végez. Kutatási tevékenységgel (féléves beszámolók, publikációs- és projekt aktivitás) legalább 135 kreditet kell szerezni a DI szabályai szerint.
(2) A doktorandusz által végzett oktatási tevékenységért kredit adható. E tevékenységből a képzés teljesítéséhez szükséges kreditekből legfeljebb 60 kredit szerezhető. A doktorandusz oktatási tevékenységét a képzés első négy félévében félévenként legfeljebb 5 oktatási kredittel, a képzés ötödik-nyolcadik félévében félévenként legfeljebb 10 kredittel ismeri el.
(3) A doktorandusz a tanulmányi kötelezettségének keretében a heti teljes munkaidő húsz százalékának megfelelő időtartamban az intézmény oktatási, tudományos tevékenysége körében munkavégzésre kötelezhető.
(4) A doktorandusz által végzett munka ideje – a (3) pont szerinti munkavégzéssel együtt – egy félév átlagában nem haladhatja meg a heti teljes munkaidő ötven százalékát.
(5) A doktorandusz munkaidő-beosztását oly módon kell meghatározni, hogy vizsgázási és a vizsgára történő felkészülési kötelezettségeinek eleget tudjon tenni.
(6) A munkadíj havi összege, a teljes munkaidő ötven százalékának megfelelő idejű foglalkoztatás esetén nem lehet kevesebb, mint a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér), eltérő idejű foglalkoztatás esetén ennek időarányos része.
(7) A doktorandusz a doktori témájához kapcsolódóan Egyetemen kívüli (kutatóintézeti, vállalati, illetve külföldi) részképzésen vehet részt. Ezt olyan, a témavezető által jóváhagyott munkaprogram alapján teheti meg, amely biztosítja az adott tanulmányi időszak érvényességét az Egyetem doktori képzési programjában. Az intézményen kívüli részképzések munkaprogramjának elfogadásáról a doktori iskola tanácsa jogosult dönteni.
Felvétel doktori képzésre
19. §
(1) Doktori képzésre az vehető fel, aki a mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel, valamint a doktori iskola szabályzatában meghatározott, a tudományterület műveléséhez szükséges idegen nyelvismerettel rendelkezik.
(2) A doktori képzésekre történő jelentkezések felhívásait és pontos feltételeit a doktori iskolák saját honlapjukon mindenki számára hozzáférhetővé teszik. A felvételi követelményekkel, a jelentkezésekkel, a felvételi eljárással kapcsolatos részletes szabályokat a doktori iskola saját szabályzatában rögzíti. Szervezett doktori képzésre sikeres felvételi eljárás alapján lehet felvételt nyerni.
(3) Doktori képzésre a doktori iskola vezetőjéhez benyújtott kérelemmel (D6) melléklet) lehet jelentkezni. Az Egyetem doktori iskoláiban folyó képzésre való felvétel általános feltételei:
a) legalább jó minősítésű mester (MA/MSc), illetve a korábbi képzési rendszerben azzal egyenértékű egyetemi diploma (a diploma minősítése a végzéstől számított két év után nem kizáró ok);
b) idegennyelv ismeret;
c) kezdeti tudományos, illetve művészeti teljesítmény (pl. TDK dolgozat, konferencia-előadás, publikáció, stb);
d) megfelelő szakmai felkészültség, kutatási elképzelések, terv.
(4) A doktori képzésre való jelentkezéshez benyújtott pályázatnak az alábbi dokumentumokat kell
tartalmaznia:
a) kitöltött jelentkezési lap (D6 melléklet);
b) a felvételi eljárási díj befizetését igazoló irat;
c) az MSc/MA/egyetemi oklevél másolata (az eredeti bemutatása mellett);
d) nyelvtudást igazoló okmányok másolatai (az eredeti bemutatása mellett);
e) szakmai önéletrajz publikációs jegyzékkel;
f) a választott intézet, illetve kutatóhely és témavezető fogadó nyilatkozata (állami ösztöndíjas képzési formára jelentkezés esetén);
g) előzetes kutatási terv (1-2 oldal) a leendő témavezető(k) láttamozásával; egyéni felkészülésre jelentkezés esetén a jelentkező az Adatbázis szerinti publikációs listája;
h) egyéni felkészülők esetében a munkahely támogató nyilatkozata;
i) egyéb dokumentumok (pl. ajánlások);
j) nyilatkozat arról, hogy kéri-e felvételét akkor, ha ösztöndíjban nem részesül.
(5) Záróvizsga előtt álló mesterképzésben résztvevő hallgatók jelentkezése esetén az oklevél minősítése bemutatásának határidejét a doktori iskola saját szabályzatában rögzíti, mindaddig a hallgatók csak feltételes felvételt nyerhetnek.
(6) Külföldön szerzett oklevelet a jelentkezés előtt a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell elismertetni (és erre vonatkozó kérés esetén honosítani).
20. §
(1) A felvételre jelentkezőkkel a DIT által felkért felvételi bizottság (elnök, tagok) felvételi beszélgetést folytat személyes jelenléttel vagy online formában. A benyújtott dokumentumok, valamint a felvételi beszélgetés alapján a bizottság 100 pontos skálán értékeli a jelentkezők teljesítményét az alábbi szempontok szerint:
a) a korábbi tanulmányi előmenetel (MSc/MBA diploma minősítése) – maximum 30 pont (jeles diploma 30, jó diploma 20, közepes 10 pont) ;
b) angol nyelvismeret – maximum 15 pont (felsőfokú 15, középfokú 11, alapfokú 7, helyszíni szóbeli felmérés 0-7 pont);
c) a korábbi kutatói, alkotói és/vagy szakmai munka során felmutatott eredmények (diákköri díjak, szaktudományi közlemények, szabadalmak, dokumentumokkal igazolt fejlesztések) – maximum 30 pont;
d) a doktori munkával kapcsolatos elképzelések, a kutatási program megvalósíthatósága – maximum 25 pont.
A pontszámítás további részleteit a doktori iskola szabályzata tartalmazza.
(2) A kapott pontszámok alapján a felvételi bizottság rangsorolja a jelentkezőket. A doktori képzésre történő felvételhez legalább 60 pont szükséges és mind a négy szempont szerint legalább 5 pontot kell elérni. A 60 pont csak szükséges feltétel a felvételhez, de nem jelenti annak biztosítékát, és nem jelent garanciát bármilyen ösztöndíj elnyerésére sem.
(3) A felvételi bizottság értékelése és jelentése alapján a DIT további szempontok (a kutatási téma prioritása, a témavezető szakmai potenciálja, az EDHT-től kapott ösztöndíj-keretszámok, valamint a kar egyéb lehetőségeinek) figyelembevételével tesz felvételi javaslatot az EDHT elnökének.
(4) A felvételi döntést az EDHT elnöke hozza meg, és erről határozatot ad ki.
(5) A 15. § (5) bekezdéssel összhangban a felvételi döntés lehet:
a) felvétel állami ösztöndíjas, teljes idejű, nappali munkarendű szervezett képzésre;
b) felvétel önköltséges, teljes idejű, nappali munkarendű szervezett képzésre;
c) felvétel önköltséges, részidős, levelező munkarendű képzésre;
d) felvétel egyéni felkészülésre;
e) a jelentkezés elutasítása.
(6) A felvétel doktori iskolába, doktori képzési programra történik. A felvételi döntés megnevezi a doktorandusz témavezetőjét (témavezetőit) is.
(7) A pályázóknak az EDHT elnöke küldi ki a döntésről szóló értesítést. Felvétel esetén az értesítésben közölni kell a képzés formáját, a részvétel részletes feltételeit, illetve a képzési formához és a hallgatói jogviszonyhoz tartozó jogokat és kötelezettségeket, valamint az adatkezelésre vonatkozó szabályokat is.
(8) Elutasítás esetén a döntést indokolni kell. A felvételt elutasító döntés ellen, ha az jogszabályt vagy intézményi szabályzatot sért, az Egyetem rektorához – az elutasító döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül – lehet fellebbezni. A fellebbezési ügyekben 30 napon belül a rektor dönt.
(9) A doktori képzéshez kapcsolódóan megállapodás köthető az Egyetem, a doktorandusz és a témavezető között.
(10) A doktori képzés a doktori iskolába való beiratkozással kezdődik.
Egyéni felkészülés doktori fokozat megszerzésére
21. §
(1) Egyéni felkészülő esetén:
a) a doktori fokozatszerzési eljárás kérelem alapján, a komplex vizsgára történő jelentkezéssel és annak elfogadásával kezdődik;
b) az egyéni felkészülésre irányuló felvétel feltételeit ezen szabályzat 15. § (3) bekezdése tartalmazza;
c) a komplex vizsga sikerese teljesítése esetén az Egyetem elismeri a komplex vizsgára bocsátás feltételéül meghatározott minimum krediteket, azzal, hogy kérelemre az előzetesen megszerzett ismeretek, kompetenciák alapján további krediteket is el lehet ismerni. A komplex vizsga teljesítésével az Egyetem a képzési és kutatási szakasz 120 kreditpontjának teljesítését elfogadja;
d) a komplex vizsga a kutatási és disszertációs szakasz első félévéhez tartozik.
(2) Az egyéni felkészülőt kreditszerzési kötelezettség nem terheli, az értekezés elkészítéséhez témavezetőt kérhet, akit a doktori iskola tanácsa kér fel.
(3) Az egyéni felkészülő a komplex vizsga letételétől számított három éven belül köteles doktori értekezését nyilvános védési eljárásra benyújtani. Ez a határidő különös méltánylást érdemlő esetekben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
Felvételi pontszámítás
1. Oklevél minősítése
(MSc/MBA diploma) minősítése – maximum 30 pont (jeles diploma 30, jó diploma 20, közepes 10 pont)
2. Nyelvismeret
maximum 15 pont (felsőfokú 15, középfokú 11, alapfokú 7, helyszíni szóbeli felmérés 0-7 pont)
3. Kezdeti tudományos tevékenység
maximum 30 pont – A pontszámítás alapja a doktoranduszokra is alkalmazott publikációs pontrendszer (1. melléklet).
További pontok adhatók TDK részvételért és helyezésért:
- TDK I. helyezés: 20 pontig
- TDK II. helyezés: 15 pontig
- TDK III. helyezés: 10 pontig
- TDK részvétel: 5 pontig
A kezdeti tudományos tevékenységért járó pontok megszerzéséhez a kérdéses publikációkat és a TDK helyezéseket igazoló okleveleket a felvételi időszak végéig be kell mutatni. A maximális pontszám 20.
A Pro Scientia érem tulajdonosai a 3. értékelési szempontra maximum pontszámot kapnak.
4. Kutatási terv, habitus:
maximum 25 pont
A bizottság, a jelentkező által benyújtott kutatási terv és a felvételi beszélgetés alapján értékeli a doktori munkával kapcsolatos elképzeléseket, a kutatási program megvalósíthatóságát, különös tekintettel az alábbi szempontokra:
- Meg tudja fogalmazni a választott kutatási témához megoldani tervezett, más kutatók által meg nem oldott problémákat?
- Tudja, hogy a választott témára milyen irodalmi forrásokból lehet felkészülni?
- El tudja különíteni a témához kapcsolódó kutatási és fejlesztési feladatokat?
