A doktori fokozatszerzési eljárás kezdeményezése, a munkahelyi vita
28. §
(1) A doktorandusz, ill. doktorjelölt írásban kéri a fokozatszerzési eljárás megindítását a DI vezetőjénél. A kérelemhez mellékeli az előírt mellékleteket (ld. fokozatszerzési eljárás indítása).
(2) Az értekezés tervezetét munkahelyi vitára kell bocsátani az illetékes intézet, vagy kutatóhely szervezésében. Egyéni felkészülők esetén a DI jelöli ki a munkahelyi vita helyét. A vitára az értekezés tervezetéről – a DIT felkérése alapján – két írásos elő opponensi vélemény készül a 32. § (2) bekezdésében és a D15/A) mellékletben felsorolt bírálati szempontok figyelembevételével. Az azokban és a munkahelyi vitában felmerülő észrevételeket a szerző belátása szerint mérlegeli. Az elő opponensi véleményekről, a munkahelyi vitáról és a szerző állásfoglalásáról jegyzőkönyvet és jelenléti ívet kell készíteni.
(3) Ezt követően az alábbi dokumentumokat kell a DI vezetőjéhez eljuttatni:
a) a végleges doktori értekezés 2 nyomtatott, bekötött példánya;
b) a D9) melléklet szerinti doktori tézisfüzet 2 példányban a védés nyelvének megfelelően angol, vagy magyar és angol nyelven.
29. §
(1) A doktori értekezés – és annak tézisei – mindenki számára nyilvános. A nyilvánosságra hozatal legfeljebb a szabadalmi, illetve oltalmi bejelentés közzétételének időpontjáig elhalasztható. A doktori értekezés és tézisei elektronikus, illetve nyomtatott formában való nyilvántartásáról és teljes terjedelmű nyilvánosságra hozataláról a doktori fokozatot odaítélő felsőoktatási intézmény gondoskodik, oly módon, hogy a doktori értekezés és tézisei egy nyomtatott és egy elektronikus adathordozón rögzített példányát a felsőoktatási intézmény központi könyvtárában, katalogizálva elhelyezi.
(2) A doktori értekezést és téziseit elektronikus formában az Adatbázisban, az általánosan elfogadott nemzetközi gyakorlatban megfelelő (DOI) azonosítóval ellátva, mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.
(3) Az el nem fogadott értekezést az Egyetem zárolja (nyilvánosságát megszünteti) és egy példányát a DI öt évig megőrzi.
(4) Szabadalmi, oltalmi eljárással érintett doktori értekezés esetén a doktori értekezés és a doktori tézisek nyilvánosságra hozatala az értekezést benyújtó kérelmére, a bírálóbizottság támogató véleménye alapján és a doktori tanács jóváhagyásával, legfeljebb a szabadalom, oltalom bejegyzésének időpontjáig elhalasztható. Nemzetbiztonsági okból minősített adatot tartalmazó doktori értekezést és doktori téziseit a minősítés időtartamának letelte után kell nyilvánosságra hozni.
A doktori értekezés bírálati eljárása
30. §
(1) A doktori értekezés bírálatára a műszaki – és természettudományi képzéssel kapcsolatban az MTTDHT, a művészeti és társadalomtudományi képzési területtel kapcsolatban az EDHT két hivatalos bírálót és bírálóbizottságot kér fel. Az egyik bíráló nem állhat az Egyetemmel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban.
(2) A doktori fokozatszerzés (indítás, bírálati eljárás és védés) szervezését és adminisztrációját a DI intézi. A DI a bírálati eljárás indítása előtt szövegegyezés keresést végeztet az értekezésen, amelynek eredményét a bírálati felkéréssel együtt kiküldi a bírálóknak.
A doktori eljárásban hivatalos bírálóként nem vehet részt az a személy:
a) aki az érintett személy közeli hozzátartozója, vagy
b) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el.
(3) A két hivatalos bíráló az értekezés benyújtásától számított – a felsőoktatási intézmény doktori szabályzatában meghatározott szorgalmi időszakra eső – két hónapon belül írásos bírálatot készít az értekezésről, és nyilatkozik, hogy javasolja-e annak kitűzését nyilvános védésre. Ha az egyik bíráló javaslata nemlege, akkor a műszaki – és természettudományági képzéssel kapcsolatban az MTTDHT, a művészeti és társadalomtudományi képzési területtel kapcsolatban az EDHT az illetékes DIT véleményének ismeretében egy további, harmadik bíráló is felkér.
(4) Ha a harmadik bírálat is nemleges, az értekezés nem bocsájtható nyilvános vitára, az eljárást az illetékes DIT (MTTDHT vagy EDHT) lezárja.
A doktori értekezés nyilvános vitája (védés)
31. §
(1) A doktori értekezést bírálóbizottság előtt, nyilvános vitában kell megvédeni.
(2) A doktori értekezés nyilvános vitájának lebonyolítására, valamint az értekezés elfogadásáról való döntéshozatalra és a nyilvános védés értékelésére a műszaki – és természettudományági képzéssel kapcsolatban az MTTDHT, a művészeti és társadalomtudományi képzési területtel kapcsolatban az EDHT bírálóbizottságot hoz létre. A bírálóbizottság feladata annak megállapítása, hogy a doktorandusz munkássága, valamint az értekezésben szereplő önálló tudományos eredményei elérik-e a fokozat odaítéléséhez szükséges szintet.
(3) A bírálóbizottság legalább 5, legfeljebb 7 tagú, amely elnökből, két hivatalos bírálóból, titkárból és további 1-3 tagból áll. A bizottság elnöke az Egyetem egyetemi tanára vagy Professor Emeritusa. A bírálóbizottság kijelölésekor 3 póttagot is meg kell nevezni, köztük az elnök és a titkár esetleges helyettesítésére felkérhető személyeket, és legalább egy lehetséges pótbírálót is.
(4) A bizottság tagjainak és póttagjainak tudományos fokozattal kell rendelkezniük. A két hivatalos bíráló egyike, valamint a bírálóbizottság további tagjai közül legalább egy fő nem állhat az Egyetemmel munkaviszonyban. A hivatalos bírálók közül legfeljebb egy lehet azonos a munkahelyi vita előopponensével. A hivatalos külső bíráló a 2024. január 1. után felvett hallgatók esetében külföldi állampolgár kell hogy legyen.
(5) A doktori eljárásban bírálóbizottsági tagként nem vehet részt az a személy:
a) aki az érintett személy közeli hozzátartozója, vagy
b) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el.
32. §
(1) Az értekezést a két támogató opponens bírálat beérkezésétől számított szorgalmi időszakra eső két hónapon belül nyilvános vitára kell bocsátani. A doktori értekezés benyújtója a bírálatokat előzetesen kézhez kapja, és azokra a védés előtt írásban, a védés során – a nyilvános vitában – szóban válaszol.
(2) A bírálatban részletezni kell az értekezés tartalmi és formai erényeit, hibáit, külön kitérve arra, hogy
a) az értekezés megfelel-e a fokozatszerzés EDHSZ-ben, és a DI szabályzatában előírt minimum követelményeknek;
b) a tézisekben ismertetett, a jelölt által elért új tudományos eredmények elfogadhatók-e.
A bírálóknak nyilatkozniuk kell arról, hogy javasolják-e az értekezés elfogadását és – sikeres védés esetén – a PhD fokozat megítélését a jelöltnek. A bírálatban kérdéseket lehet intézni a jelölthöz. A bírálatokat 3 aláírt példányban kell eljuttatni a DI vezetőjéhez. A doktori értekezések részletes bírálati szempontjait a D15/A) melléklet tartalmazza.
(3) A doktori értekezés benyújtója a bírálatokra adott válaszát a nyilvános vita előtt legalább 15 nappal írásban eljuttatja a DI tanácsához. A DI gondoskodik arról, hogy az értekezésbe, a bírálatokba és a válaszokba a bíráló bizottság tagjai a védés előtt betekintést nyerhessenek.
(4) A doktori értekezést, annak téziseit, a nyilvános vita kitűzését az ODT adatbázisában (www.doktori.hu) – a vita időpontja előtt legalább két héttel – meg kell jelentetni.
33. §
(1) A nyilvános vitát a bizottság elnöke vezeti a D15) mellékletben szereplő forgatókönyv alapján.
(2) A nyilvános vita kezdetén az elnök megállapítja a határozatképességet, amelyhez a bírálóbizottság legalább 5 tagjának, köztük legalább két külső szakembernek a jelenléte szükséges. Ha nem volt elutasító bírálat, akkor a vita abban az esetbe folytatható le, ha legalább az egyik bíráló jelen van, és a másik bíráló írásban nyilatkozott a doktori értekezés benyújtója válaszának elfogadásáról. Ha volt elutasító bírálat is, akkor legalább két bírálónak jelen kell lennie a védésen, köztük annak, aki elutasító véleményt írt.
(3) A nyilvános vita keretében a doktori értekezés benyújtója – az elnök által meghatározott legfeljebb 25 perces időkeretben – szabad előadásban ismerteti értekezésének téziseit, majd a bírálatok elhangzása után a bírálók, a bizottsági tagok és a jelenlévők észrevételeire, kérdéseire válaszol.
(4) A doktori értekezés benyújtója kérelmére, a bírálóbizottság támogató véleménye alapján és a DI jóváhagyásával zárt védés tartható, ha a doktori értekezés szabadalmi eljárással érintett vagy nemzetbiztonsági okból minősített adatot tartalmaz.
(5) A nyilvános vita lezárása után a bíráló bizottság zárt ülésen a tagok (köztük a jelen lévő hivatalos bírálók is) 1-2-3-4-5 pontozású titkos szavazással döntenek az értekezés elfogadásáról. A bizottság akkor tesz javaslatot a doktori fokozat odaítélésére, ha a titkos szavazás során adott pontok összege eléri a maximálisan megszerezhető pontszám legalább 2/3-át.
(6) Az elnök az eredményt a szavazás után nyilvánosan kihirdeti.
(7) A védésről és a bizottság döntéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a bírálóbizottság jelenlévő tagjai hitelesítenek.
(8) Szabályosan lezajlott, sikertelen védés esetén a bírálóbizottság döntését az EDHT nem bírálhatja felül, az eljárást köteles lezárni.
(9) Két elutasító bírálat vagy sikertelen védés esetén ugyanazon doktori témában új doktori értekezés benyújtása leghamarabb két év elteltével, legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető.
(10) A védés eredményéről az Egyetem – kérelemre – igazolást ad, jelezve abban, hogy az igazolás nem jelenti a doktori fokozat odaítélését.
A doktori fokozat odaítélése, minősítése
34. §
(1) A doktori fokozat odaítéléséről az EDHT dönt titkos igen-nem szavazással. A szavazás a bírálóbizottság által adott pontszámok és a védési jegyzőkönyv ismeretében történik. A doktori fokozat odaítélése egyszerű szavazattöbbséggel történik. Elutasítás esetén az EDHT a döntését köteles írásban, részletesen megindokolni.
(2) A doktori fokozat minősítését a védés 33. § (5) bekezdésében szereplő pontátlag alapján állapítja meg az EDHT. A fokozat minősítése:
a) „summa cum laude” (kiváló), ha az átlag legalább 4,51;
b) „cum laude” (dicséretes), ha az átlag legalább 4,00, de kisebb mint 4,51;
c) „rite” (megfelelő), ha az átlag kisebb mint 4,00.
A doktori oklevél és a doktorrá avatás
35. §
(1) Az EDHT által odaítélt doktori fokozatról az Egyetem magyar és angol nyelven oklevelet állít ki a D16) mellékletben szereplő adatlap alapján. Az oklevél Magyarország címerével ellátott közokirat. Az oklevél formanyomtatvány az Oktatási Hivatal által kibocsátott és egyedi nyomtatványsorszámmal ellátott, nyomdai úton előállított A3-as formátumú, biztonsági papír alapú okmány. A hivatalos oklevél mellett az Egyetem kiad egy a D17/A) melléklet szerinti díszoklevelet is magyar és angol nyelven.
(2) Az oklevél tartalmazza az Óbudai Egyetem nevét, intézményi azonosító számát; az oklevél sorszámát, az oklevél tulajdonosának nevét, születési nevét, születési helyét és idejét; az odaítélt PhD (Doctor of Philosophy) fokozat megnevezését, az oklevél minősítését, tudományágát, a fokozatnak a Magyar Képesítési Keretrendszer, az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását az odaítélés helyét, évét, hónapját és napját; az oklevél Óbudai Egyetem nyilvántartása szerinti számát, a rektor és az EDHT elnökének eredeti aláírását, valamint az Óbudai Egyetem bélyegzőjének a lenyomatát. A doktori oklevél mintáját, magyar és angol szövegét a D17) melléklet tartalmazza.
(3) Az Egyetem az oklevelet – az előállító nyomdával történt egyeztetést követően – az átvétel megkezdésétől a kibocsátás végleges megszüntetéséig a szigorú számadási kötelezettség alá eső bizonylatokra vonatkozó előírások szerint kezeli.
(4) A kiadott oklevelek adatait az Egyetem doktori anyakönyvében is rögzíti. Az anyakönyvet, az okleveleket és az oklevél formanyomtatványokat az Egyetemi Doktori és Habilitációs Iroda kezeli.
(3) A doktori fokozatot szerzetteket az Egyetem ünnepélyes nyilvános szenátusi ülés keretében avatja doktorrá. A doktorrá avatás keretében a jelöltek fogadalmat tesznek és írnak alá a D19) melléklet szerint. A doktori fokozatot szerzettek a doktorrá avatás után nevük mellett feltüntethetik a „PhD” vagy a „Dr.” rövidítést.
